A porcokról

ízület A porcok testünk rugalmas és rendkívül erős támasztószöveteit jelentik, amelyeknek igen fontos szerepük van a szervezetünkbe. Porcainkat porcsejtek alkotják, melyek kis csoportokba tömörülő, hólyag alakú sejtek. Ezeket a sejteket egy kocsonyás sejt közötti állomány veszi körül, melynek nagy része víz, de igen koncentráltan tartalmaz kollagénrostokat és proteoglikánokat is. Ezeket az anyagokat maguk a porcsejtek termelik.

 

A proteoglikánok (pl. kondroitin-szulfát) hidrofil tulajdonsággal bírnak, ezért fontos szerepet játszanak a víz megkötésében, magyarul rugalmasan tartják porcainkat. 

Fontos tudni, hogy porcainkban nincsenek erek, így ezekbe a részekbe csak a csont felől és az ízületi folyadékból juthat el a tápanyag. A porc szakítási szilárdságát az azt körülvevő kötőszövetes porchártya jelentősen növeli.

A porcszöveteknek három fajtáját különítjük el: létezik hialin vagy üvegporc, kollagénrostos porc és rugalmas porc is. 

 

A porcszövet az emberi szervezetben a rugalmas vázakat építi fel. Az olyan kiugró testrészeket is, mint az orr és a fül, porc alkotja, de a légutak szilárd vázában is találkozunk velük. Az ízületekben a porc biztosítja a csontvégek rugalmas illeszkedését egymáshoz, valamint a nyomási és nyíróerővel szembeni ellenálló képességét.

Ha porcaink egészségesek, akkor annak növekedése és bomlása egyensúlyban állnak. A porcbontó enzimek különböző gyulladásos molekulák hatására jönnek működésbe. Ez az oka annak, hogy ízületi gyulladás esetén jelentősen károsodik a porc is. Az öregedés folyamán a víztartalom csökkenése szintén a porc fokozott sérülékenységéhez vezet.

 

A porcbetegségek közül a porckopás fordul elő leggyakrabban, mely az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban tűnik fel, de sajnos már a fiatalok körében is igen gyakori probléma azoknál, akik aktívan sportolnak vagy végeznek már porckárosító tevékenységet. A következőkben a porckopásról lesz szó, de fogunk szólni arról is, hogyan lehet kezelni ezt a betegséget.