A porcokról

A porc testünk rugalmas és rendkívül erős támasztószövete, amelynek igen fontos szerepe van a szervezetünkben. Egy szövet, amely pontosabban fogalmazva a támasztószövetek közé tartozik. Sejtekből, valamint az általuk termelt nagy mennyiségű alapállományból, vagyis az extracellularis matrixból (ECM) felépülő szövet.

Porcainkat porcsejtek alkotják, melyek kis csoportokba tömörülő, hólyag alakú sejtek. Ezeket a sejteket egy kocsonyás sejt közötti állomány veszi körül, melynek nagy része víz, de igen koncentráltan tartalmaz kollagénrostokat és proteoglikánokat is. Ezeket az anyagokat maguk a porcsejtek termelik. A proteoglikánok (pl. kondroitin-szulfát) hidrofil tulajdonsággal bírnak, ezért fontos szerepet játszanak a víz megkötésében, magyarul rugalmasan tartják porcainkat. 

Fontos tudni, hogy a porc érmentes szövet (kivéve a gége és orr), és nincsenek benne idegek, így ezekbe a részekbe csak a csont felől és az ízületi folyadékból juthat el a tápanyag. A porc szakítási szilárdságát az azt körülvevő kötőszövetes porchártya jelentősen növeli.

A porcszövet egy speciális kötő- és támasztószövet a korai embrionális korban strukturális támaszt biztosít, majd az idő előre haladtával ebből a szövetből, endokondriális csontosodással alakul ki a csontok váza. Gyermek- és serdülőkorban a csontosodási folyamat során a porcszövet csak részben alakul át csontszövetté. A porcszövet az emberi szervezetben a rugalmas vázakat építi fel. Az olyan kiugró testrészeket is, mint az orr és a fül, porc alkotja, de a légutak szilárd vázában is találkozunk velük. Az ízületekben a porc biztosítja a csontvégek rugalmas illeszkedését egymáshoz, valamint a nyomási és nyíróerővel szembeni ellenálló képességét.

A porcszöveteknek három alaptípusát különíthetjük el: 

- Rugalmas porc, elasztikus porc (cartilago elastica): Nagyfokú deformálást képes elviselni, viszonylag kevés helyen fordul elő, többek között megtalálható a fülkagylóban, az orr egyes részeiben vagy a gégefedőben.

- Rostosporc (cartilago fibrosa): Nagyobb mértékű terhelést képes elviselni. Ezek a típusú porcok alkotják a csigolyák közötti porckorongok rostos gyűrűjét.

- Üvegporc, hyalinporc (cartilago hyalina): Homogén, üvegszerűen áttetsző, innen kapta a nevét. A legtöbb felszínt ez a típus borítja, állaga rugalmas, nyomásszilárdsága nagy. Megtalálható a gége-, az orr-, és a bordaporcban, valamint a növekedési porckorongban és az ízület is tartalmazza.

Ha porcaink egészségesek, akkor annak növekedése és bomlása egyensúlyban állnak. A porcbontó enzimek különböző gyulladásos molekulák hatására jönnek működésbe. 
Ez az oka annak, hogy ízületi gyulladás esetén jelentősen károsodik a porc is. Az öregedés folyamán a víztartalom csökkenése szintén a porc fokozott sérülékenységéhez vezet.

A porcbetegségek közül a leggyakrabban kialakuló mozgásszervi betegség a porckopás, mely az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban tűnik fel, de sajnos már a fiatalok körében is igen gyakori probléma.